(1892-1946)
Politikus, pénzügyi szakember, pénzügyminiszter. Pályafutását a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál kezdte, 1923-tól a bank ig.-ja, 1926 – 27-ben végrehajtotta a Viktória-malom szanálását, és megalapította az Egyesült Malomipari Rt.-ot, átvette az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár vezetését, majd 1928-ban az ebből alakult Községi Takarékpénztár vezérig.-ja lett. 1935. nov.-től a Gömbös-kormány földbirtokpolitikai műveleteinek ellátásával megbízott Magyar Földhitelintézetek Orsz. Szövetségének vezérig.-ja. 1935-ben a bajai kerületben kormánypárti programmal ogy.-i képviselővé választották. 1938. márc. 9-től 1944. okt. 16-ig pénzügyminiszter volt a Darányi-, az Imrédy-, a Teleki-, a Bárdossy-, a Kállay-, a Sztójay- és a Lakatos-kormányban.
A Teleki-, a Bárdossy és a Kállay- kormányban ún. gazdasági csúcsminiszteri megbízatása is volt. Mint háborús főbűnöst a Népbíróság ítélete alapján kivégezték, pedig csak a munkáját végezte, a mindenkori törvényeknek megfelelően. Ilyen alapon az oroszokkal együttműködő valamennyi magyar kormányhivatalnokot is ki kellene végezni, őket több indokkal!
